Az inputok és outputok azonosítása létfontosságú szempont az üzleti folyamatok modellezésében, és szorosan összefügg a folyamatok végrehajtását támogató információs rendszer meghatározásával is.
Javasolt egy módszertan az üzleti folyamatok bemeneteinek és kimeneteinek azonosítására és modellezésére együttműködési környezetben.
Az üzleti folyamatok bemenetei és kimenetei különböző munkaterületekről szóltak: üzleti folyamatmenedzsment, üzleti modellezési architektúrák vagy szoftverkövetelmények tervezése. Együttműködési környezetben az üzleti folyamatok számos eltérést mutatnak a hagyományos üzleti folyamatoktól. Egyrészt
a folyamattevékenységek végrehajtása két vagy több entitás (vállalatok, ellátási láncok vagy hálózatok) feladata, és ezzel együtt a folyamatokat támogató rendszer és a hozzá tartozó információs rendszer problémái, másrészt az együttműködési kapcsolatok átalakítják a hogyan az információkat megosztják az entitások között.
A Business Process Management területen olyan technikák és eszközök állnak rendelkezésre, amelyek figyelembe veszik a folyamat bemeneteit és kimeneteit. E technikák közül néhány a következő (Aguilar-Saven, 2004): Folyamatábra, Adatfolyamdiagramok-DFD, Szerepaktivitási diagramok-RAD, Szerep-kölcsönhatási diagramok -RID), Gantt-diagramok, IDEF (Integrált Definition for Role Modeling), Színes Petri-hálók ( Színes Petri-net-CPN), objektum-orientált módszerek (Object Orientation-OO) vagy munkafolyamat-technikák Üzleti modellezési architektúrák Az üzleti folyamatok modellezését a modellezés különböző nézeteinek felhasználásával közelítik meg, amelyek mindegyike az integrált üzleti modell egy meghatározott részére összpontosít és működik ( Toh, 1999).
Minden modellezési architektúra saját modellezési nézeteket javasol, például: AIMOSA (Szervezet, Erőforrások, Információk és Funkciónézetek), GRAI-GIM (Terméknézetek),
Fizikai, döntéshozatali, információs és funkcionális rendszer), PERA (a szervezet és a HR, az információs rendszer és a termelési csapat felépítése), GERAM (a szervezetről, erőforrásokról, információkról és funkciókról), ARIS (a funkciókról, adatokról) ,
Szervezet és ellenőrzés). A folyamatok bemeneteit és kimeneteit főként funkcionális és információs szempontból vizsgálták (Melao és Pidd, 2000). Végül a Software Requirements Engineering lehetővé teszi azoknak az elemeknek az azonosítását, amelyeket olyan modellekben kell ábrázolni, amelyek célja egy információs rendszer tervezése, és amelyek ezért kifejezetten figyelembe veszik az üzleti folyamatok és a számítási rendszerek közötti kapcsolatot.
A Requirements Engineering igyekszik megérteni a szoftverrendszer felhasználóinak pontos igényeit, hogy ezeket az igényeket precíz és egyértelmű utasításokká lefordítsa, amelyek később felhasználhatók a rendszer fejlesztése során.
A különböző munkaterületek különböző modellezési eszközöket biztosítanak, és sok esetben magukba foglalják saját módszertanukat (Cuenca és mások, 2006). A folyamatmodellezési módszertanok a fejlesztendő modelltől függenek. Globális szemszögből nézve a folyamat dokumentálásához releváns információ tartalmazza a definíciót cél, hatálya, feltételeket Y Definíciók, felelősség Y hatóság, Tevékenységek amelyeket végrehajtanak, Előétel Y kilép, mutatók, Erőforrások, az infrastruktúra Ez kölcsönhatások más folyamatokkal (Arrascaeta, 2005 és Athena, 2004). Lin és Polenske (1998) bemutatja a termelési folyamat input és output modelljét. Ez a modell matematikai leírást ad a termelési folyamatban meglévő inputokról és outputokról, hogy információt adjon a döntéshozatalhoz, ahol a vállalat termelőtevékenységét olyan termelési folyamatok összességének tekintjük, amelyek több tényezőt kombinálnak az eredmények elérése érdekében. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe a folyamat, valamint a vevők és beszállítók közötti kapcsolatokat.
cheng leong és mások (1999) kétféle bemenetet és kimenetet különböztet meg: az információt és az anyagot. Az ellátási lánc kontextusában a SCOR modell (Supply Chain Operational
Referenciamodell) az ellátási lánc vállalatai és információs rendszereik közötti kommunikáció javítására szolgál (Athena, 2004). és mások (2002) a termelési folyamatok inputjain és kimenetein alapuló megközelítést javasolnak, amelyet olyan specifikus modellek kidolgozására használnak, amelyek a termelési folyamatok közötti áramlásokat vizsgálják, akár a globális ellátási lánc, akár a lánc egy része között. hernandez és mások (2008) különbséget tesz a termékáramlások (inputok és outputok az átalakítási folyamatokhoz), az információáramlások (az információ-transzformációs folyamatok bemenetei és kimenetei) és a döntési áramlások (döntési folyamatok és ezek kapcsolatai) között.
Az üzleti folyamatok modellezésénél teljesítendő követelmény egy folyamat bemeneteinek és kimeneteinek azonosítása, de az elemzett javaslatok nem részletezik, hogyan kell ezt megtenni. Ez indokolja egy olyan módszertan szükségességét, amely segít azonosítani és elemezni az üzleti folyamatok bemeneteit és kimeneteit.
Javasolt módszertan az üzleti folyamatok bemeneteinek és kimeneteinek azonosítására és modellezésére együttműködési környezetben
A módszertanon keresztül a folyamat inputjait és outputjait azonosítjuk az elvégzett tevékenység áramlása szempontjából. Ebben az értelemben az inputokat a tevékenység során átalakítják vagy felhasználják output előállítására. A javasolt módszertan felülről lefelé irányuló folyamat megközelítést (Top-Dow) követ, így a folyamatok, részfolyamatok és tevékenységek bemenetei és kimenetei ebben a sorrendben kerülnek azonosításra.
Az egyes folyamatok, részfolyamatok vagy tevékenységek esetében követendő lépések a következők:
1. Azonosítsa a folyamatot, részfolyamatot vagy tevékenységet: egyértelműen meg kell határozni azt a folyamatot, részfolyamatot vagy tevékenységet, amelyen a módszertan következő lépéseit végrehajtják.
2. Az outputok (eredmények) azonosítása: a vevő számára hozzáadott értéket adó folyamatkimeneteket meg kell különböztetni a bemenetek értéktermékké alakító tevékenységéből eredő többi folyamatkimenettől:
a) Milyen értékű kimeneteket (eredményeket) biztosít a vevő számára a folyamat?
b) Milyen további kimeneteket generál a folyamat a bemenetek átalakítása következtében?
Minden kimenethez:
2.1. Információ vagy anyag kimenete?: A folyamatok információ vagy anyagi objektumok kimenetét szolgáltathatják. A módszertanban a következők jelenhetnek meg:
— Adat- vagy információkimenet: a tevékenység vagy folyamat által előállított adat vagy információ.
— Tárgyak (vagy anyagok) kimenete: a tevékenység vagy folyamat által előállított tárgyak.
2.2. Ki a vevő vagy a címzett?: A folyamat kimenetét az indokolja, hogy értéket adnak egy adott vevőnek (2a).
A (2b) transzformációs folyamat következményeként megjelenő egyéb kimenetek esetében beszélhetünk a kimenet címzettjéről.
23. Az output specifikációja: az output pontos meghatározása szükséges ahhoz, hogy saját jellege szerint és címzettje szempontjából egyértelműen azonosítható legyen. Ez utóbbi határozza meg, hogy a kimenet a vevő által elvárt értékkel rendelkezik-e vagy sem:
2.3.1. Mi a kimenet specifikációja a vevő vagy a címzett szempontjából?
2.3.2. Mi felel meg saját természetének a specifikáció attól függően, hogy információról vagy tárgyról van szó?
3. Bemenetek azonosítása: A folyamatbemenetek különböző típusúak lehetnek. Az IDEF0 a folyamatmodelljében a következő alapelemeket tartalmazza, amelyek a folyamat bemeneteként értelmezhetők: jogosultság (folyamat leírása, specifikációja vagy indoklása), vezérlés (a folyamatot aktiváló feltételek), bemenetek (a folyamatba belépő objektum), és mechanizmusok (a folyamat által felhasznált erőforrások).
A javasolt módszertanban csak azokat a bemeneteket azonosítják, amelyek belépnek az átalakítandó folyamatba, vagy egy output előállítására használják fel.
Minden bejegyzéshez:
3.1. Információs vagy tárgyi bejegyzésről van szó?: A módszertanban érthető, hogy 2 típusú bejegyzés jelenhet meg:
— Adat- vagy információbevitel: olyan adat vagy információ, amelyet a tevékenység vagy folyamat átalakít vagy használ fel output előállítására.
— Tárgyi (vagy anyagi) input: Olyan objektumok, amelyeket a tevékenység vagy folyamat átalakít vagy használ fel output előállítására.
3.2. Ki a szállító vagy származási hely?: az inputok azonosításához szükséges információ az inputot szállító szállító vagy származás, ha már létrejöttek, vagy ha valamilyen típusú kapcsolatot kíván létesíteni.
3.3. Az input specifikációja: az input megadása szükséges ahhoz, hogy az egyértelműen azonosítható legyen saját jellege szerint és az azt átalakító vagy felhasználó tevékenység szempontjából, mivel ez utóbbi feltétele, hogy az input megfeleljen a tevékenységhez szükséges követelményeknek. végre kell hajtani. készítsen egy kimenetet:
3.3.1. Mi a bemeneti specifikáció a tevékenység szempontjából?
3.3.2. Mi felel meg saját természetének a specifikáció attól függően, hogy információról vagy tárgyról van szó?